A „Nagy számok törvénye”

A hétköznapokon is gyakran emlegetjük a nagy számok törvényét. Most tudományos alapossággal (s mitt nekem forrás megjelölés), de a hétköznapi emberek (lásd, akik a hétköznapokon emlegetik) számára is érthető módon magyarázzuk el a törvényt. Kérem, hogy a matematika iránt egyébként is érdeklődők közül csak az erős idegzetűek olvassák el, mert sok meglepetés érheti őket.

1.       A Nagy számok törvénye: A nagyobb számokat könnyebb elolvasni.
Próba:  8   6    7A törvényt párhuzamosan bizonyította 1824-ben J.L.P.K.L Hubb (lásd: Hubb 1824) brit matematikus és Kovács Lajos magyar szemész (lásd)

2.       A Nagy számok törvényének első folyománya: Azonos méretű papírlapra kevesebb nagy szám fér el, mint kis szám.
A törvényt 1967 május 5-én bizonyította Lóránt Zoltán 6. osztályos úttörő, 96 próbálkozással.

3.       A Nagy számok törvényének második folyománya: A nagy számok relativitásának törvénye: Az, hogy mit tekintünk nagy számnak, az attól függ. Az erősen gyengén (sic!) látó olvasó számára a fenti 26-os méretű szám is lehet kicsi. A törvényt nem Einstein bizonyította.

4.       A Nagy számok törvényének harmadik folyománya: bármilyen adott méret mellett ugyanannyi nagy szám van, mint adott méretű kis számból. Tegnap bizonyította a szerkesztő, 4-es mérettől 56-os méretig 10-10 számot talált a klaviatúrán (más túrán meg nem járt).

5.       A nagy számok törvényének általánosítása: A kis betűk törvénye, de ez jelen írásunknak nem témája.

A Nagy számok törvényének felhasználhatósága: a Törvényt széles körben használják a szemészeti diagnosztikában, a biztosítási szerződések feltételeinek kinyomtatásában (ezt szokták kis betűk törvényének is nevezni), az élelmiszerek összetételének jelzésében, és a különböző használati utasításokban.