Úgy érzem, valamire való szerző (már pedig valamire való vagyok, szerző az nem biztosan), nem maradhat ki a bölcsességek piacáról sem, így összeszedtem néhány "mintha bölcsesség"-et, de el ne hidd a tartalmukat! Annyira szépek, hogy kénytelen voltam a szokásos visszafogott formai megjelenésemtől eltekinteni és piros színnel írni (a rózsaszínt azért nem mertem vállalni).
Vannak, akik minden mondatukat olyan igénnyel írják, hogy az belekerülhessen egy idézetgyűjteménybe. Aztán kevesen tudják ezt megvalósítani.
Nem szeretem a cinikus embereket, mert versenytársakat látok bennük.
Nem lehetsz maradéktalanul boldog, ha boldogtalan vagy!
Ha ez neked örömet szerez, kisajátíthatod magadnak a napsütés élvezetének örömét, de tévedésben fogod leélni életed!
Nem jó az, ha túl sok bölcsességed kifejtését „nem”-el kezded!
A túlságosan ravasz ember képtelen megérteni a szimpla dolgokat, és főleg képtelen azok élvezésére.
Szeretem az emberiséget, szívesen gyámolítom az elesetteket, de a két szomszédom az barom állat és a közeli kapualjban kolduló láb nélküli embernek nem adok pénzt, mert ki tudja, mire használná.
Bármi mellett szívesen érvelek hosszan, csak hogy ne legyen igaza az előttem szólónak.
A relativitás nem azt jelenti, hogy nincsenek igazságok a Földön.
A szeretet erejét sosem fogják tudni mérni a fizikusok, de attól még működik.
Bizalom nélkül semmi nem működne a társadalomban az anyagcserénken kívül.
Bizalomra nem lehet kártyavárat építeni.
Egy mosoly még a legélesebb logikát is le tudja győzni – és a legyőzött még örül is!
Ne hidd el, hogy valami igazabb attól, hogy egy találó bölcsességgel alá lehet támasztani!
Ha idézel egy bölcsességet, akkor próbáld meg legalább az eredetét is jelezni!
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése