Kedves Néném!
Szomszédaim sokat emlegetik mostanában a térded kalácsát, és mintha ezt rendszeresen olyankor tennék, amikor nem teljesen értenek velem egyet. Na, ez meg elég gyakran előfordul.
Tudatom véled, hogy jól vagyok, leszámítva a bajokat. Sajnos elég sok mindent kell leszámítani! A család is jól van, amennyire tudom, mármint az én családom. Persze biztosan vannak jól más családok is, csak arról kevésbé tudok, illetve mindegyikről nem is írhatok egy ilyen rövid levélben. Már hallom is magamban a kérdésed, hogy miért kell rövid levelet írnom? Hát azé, mert elég kis levélpapírt sikerült találnom. Azaz éppen nem elég kicsit, hanem túl kicsit.
Mindenekelőtt boldog születésnapot szeretnék kívánni! Ugyan nem tudom, hogy mikor van pontosan a születésnapod, de több mint egy éve nem írtam már. Így, azóta biztosan volt szülinapod, esetleg hamarosan lesz is.
Hogy szavamat a szavamba öltsem, ezzel folytatva a levelem és azon belül a beszámolót, tegnap megfőztük az utolsó tikot is, így a bolhákon, egereken kívül állataink sincsenek már, de legalább az etetésükkel sincs gond. A tanács vagy mi a ló*sz meg akart büntetni bennünket, mert nő a kertben a parlagfű, de csak tiltsák le a fizetésemből, amit úgysem kapok már hónapok óta.
A gyerekek nőnek, mind a négyen csak győzzük őket etetni. Tudod, hogy az asszony sose volt valami jó szakács, de úgy látszik a fantáziája nagyon jó, mert olyan dolgokból tud néha vacsorát kerekíteni, amelyekről sose gondoltam volna, hogy ehetőek. Mondjuk a gyerekek most sem mindig gondolják azt, de más választásuk nincs. Iskolába járnak rendszeresen, tegnap este egy magnót hoztak. Kár, hogy nincsen villanyunk, mert most hallgathatnánk. Így meg csak hallgatunk.
Nem kell ám minket sajnálni, jól megvagyunk, inkább ha egy kis pénzt tudnál küldeni, az sokkal jobban jönne, ha jönne. Tudod, hogy nem cigire költjük, sose cigiztünk. Persze piára, de az még mindig olcsóbb, mint a pszicológus.
A szomszéd például felakasztotta magát a füstölőjében, de leszakadt a füstölő teteje vele együtt, így most építheti újra, az még a pszicológusnál is drágább.
Te meg mindegyiknél drágább vagy (már nem anyagilag), ha megemlékezel rólunk egy kis segítséggel, csak kérlek ne ásót meg kapát küldjél, mint 2 éve, mert azokat alig tudtam eladni.
Szerető unokaöcséd
Kelemen
Nincsenek megjegyzések:
Megjegyzés küldése