Te Deum

Megint csak egy jól hangzó idézet.
Ismerősöm a facebookon osztotta meg Sík Sándor egyébként tanúlságos, elgondolkodtató Te Deum című versét, amely így kezdődik:

 "Téged Isten dicsérlek
és hálát adok mindenért.

Hogy megvolt mindig a mindennapim
és nem gyűjtöttem másnapra valót,
                     hála legyen."

A "nem gyűjtöttem másnapra valót" ma is nagyon gyakori helyzet, csak nem nagyon dicsekszünk vele, főleg a nyugdíjrendszer összeomlásának közeledtével. Nekem konkrétan a tücsök és a hangya meséje jut eszembe, és valamikor szeptember vége felé mondhatta ezt a tücsök, még nem hült nagyon a levegő.

Aztán kis kutatómunkába kezdtem ("google"), hogy mikor is írhatta ezt a verset Sík Sándor? 1949-ben írta, legalábbis a kötet ekkori, lehet, hogy már 1948-ban megírta. Nekem jobban hangzana az 1950-es vagy 51-es időpont, mert a Rákosi korszak padlássöpréseit elsősorban ebben az időszakban követték el, de az egyházi ingatlanok elkobzása 1949-ben már javában megindult. Szóval lehet, hogy egyszerűen arra gondolt a szerző, hogy milyen jó, hogy nincs semmim, legalább nem tudják elvenni? Akkor most visszatérve a nyugdíjakra....