Csodagyümölcs

Megint egy remek gyümölcsről olvastam, amely meggyógyítja a rákot és 10 ezerszer hatásosabb, mint a kemoterápia. (Mások persze arról cikkeznek, milyen káros a kemoterápia. Akkor ez most 10 ezerszer károsabb?). Előrebocsátom, lenti idézetek nem általam írt álhírek, hanem tőlem függetlenül terjednek a net-en. Továbbá fogalmam sincs, mennyire hatásos a szúrszop, tőlem akár lehet tényleg csodaszer is:

„Hihetetlen felfedezés: a gyümölcs, amely elpusztítja a rákot és 10.000-szer hatásosabb, mint a kemoterápia

Megjelent: 2013/07/15 Írta: Bagoly Kategória: Holotropikum - 16 hozzászólás

Őseink még tisztában voltak a természet adta lehetőségekkel és fel tudták venni a harcot bármely betegséggel szemben, ami megtámadta szervezetüket. Sok idő eltelt és a társadalom megváltozott és egy olyan hermetikus világban élünk, ami tele van hibákkal.”

„A graviola fa évről évre termel egy bizonyos szúrszop nevezetű gyümölcsöt. A termése hatalmas és húsa fehér. Frissen leszedve is fogyasztható, vagy akár különböző szirupok, édességek, italok formájában. A legfrissebb kutatások alapján, azt mondhatnánk a szúrszopról, hogy egy igazi csodaszer. Olyan anyagokat tartalmaz, ami ha egyszer bekerül a szervezetbe számos daganatos sejtet elpusztít. Egyes források úgy tartják, hogy 10.000-szer erősebb, mint bármilyen kemoterápia és képes elpusztítani mindenfajta rákot. A kutatók eredményei lenyűgözők. Ez a banális gyümölcs képes a rák bizonyos típusával felvenni a harcot..”

Akkor most vegyük türelmesen sorban:

a)      kemoterápiás hasonlatot hagyjuk, szerintem senki sem tud mit kezdeni azzal, hogy 10 ezerszer hatásosabb.

b)      őseink fel tudták venni a harcot bármely betegséggel szemben. Erről először az jut eszembe, mikor gyermekeimet dolgozatírás után megkérdeztem, hogy sikerült a dolgozat? Gyakran azt válaszolták: Jól, minden kérdésre válaszoltam. – Persze válaszolni azt könnyű, de jól válaszoltál-e? A betegséggel mindenki felveszi a harcot (mármint a szervezetünk), csak ki győz? A tény, hogy persze akkor is éltek nagyon idős emberek, de az átlagéletkor sokkal kisebb volt mint ma (pontosításba azért nem megyek bele, mert az „őseink” fogalom nem tudom hány száz vagy ezer évet megy vissza a történelemben).

c)       „Sok idő eltelt” – lásd fent sok idő letelt, de nem tudjuk pontosan mióta. Van akinek tíz perc is sok (pl. víz alatt), de lehet, hogy ezer évről, vagy 10 ezer évről beszélünk?

d)      „A társadalom megváltozott” – ezzel egyetértek, bármikor volt is a sok idővel ezelőtt, azóta megváltozott a társadalom.

e)       „Hermetikus világban élünk” – Nos, ezt nehéz megfejteni. A köznyelvben azt értjük hermetikus alatt, hogy zárt, hozzá nem férhető. Gondolom a mai világunkra ez nem annyira jellemző, legalább is általánosan nem. Ha könyvet írnék, sok oldalon fejtegethetném ezt, de erre most itt nincs hely. A filozófiai jelentés a „világ”-ra nehezen érthető, de a hermetika tana Hermész Triszmegisztosztól származik, aki tanait igyekezett titokban tartani (innen jön a hermetikus – szó) , és agy misztikus irodalma van, nagyon leegyszerűsítve a világ egészének aszolút megismeréséről szól. Olyan tudást hordoz magában, mely a legparányibbtól a legnagyobbig, a legjelentéktelenebbtől a legfontosabbnak látszóig mindent magában foglal. Persze az alapító tudta azt, hogy egy ember ezt a tudást nem szerezheti meg. (lásd a sok-sok irodalmat a témában a interneten). Mindenesetre ez nem olyan negatív sem világunkra, sem orvostudományunkra. Arra nem merek gondolni, hogy a szerző arra gondolt, mai világunk kedvez bizonyos dolgok titokban tartásának, mert ugyan megesnek ilyen kísérletek, se soha nem volt korábban (őseink idejében) ilyen nagy esélye, hogy bármilyen titok ne csak kiderüljön, de milliók ismerjék meg órák alatt.

f)       „Hermetikus világban élünk, amely tele van hibákkal” – na ezzel, hogy a világunk tele van hibákkal teljesen egyetértek (a hivatkozott cikk is jól bizonyítja), bár – megjegyzem - ha az egyes eseteket vizsgáljuk, akkor igen relatív, hogy ki mit tekint hibának.

g)      „Graviola fa évről évre termel egy bizonyos szúrszop nevezetű gyümölcsöt.” Utánanéztem, a leírások többsége szerint a graviola és a soursop ugyan annak a növénynek (gyümölcsnek) különböző nevei. Gyümölcsöknél az sem olyan nagy különlegesség, hogy évről-évre teremnek, bár kétségtelenül választékos a megfogalmazás.

h)      „Egyes források úgy tartják ..” pl. a szerző is egy ilyen egyes forrás, csak azt nem tudjuk, mi alapján tartja „úgy”.

i)        „10.000-szer erősebb, mint bármilyen kemoterápia és képes elpusztítani mindenfajta rákot. A kutatók eredményei lenyűgözők. Ez a banális gyümölcs képes a rák bizonyos típusával felvenni a harcot” (kiemelés tőlem) – Na most akkor képes mindenfajta rákot elpusztítani, vagy bizonyos típusaival a versenyt képes felvenni?