Pöttöm Panna
(helyett)
(mese depresszióra vágyóknak)
Éldegélt egyszer, térben és időben innen nagyon messze egy
szegény házaspár. Nagyon szerettek volna gyereket, de sehogyan sem sikerült.
Pedig már azért voltak olyan szegények, mert minden idejüket azzal töltötték,
hogy sikerüljön (legalább jól érezték magukat-egymást). A lombikbébit, meg
Czeizel Endrét akkor még nem találták fel, ezért találkozniuk kellett egy vén
kuruzslóval, aki adott nekik egy szem zabot.
- Ez nem akármilyen zabszem ám! Tegyétek cserépbe, öntözzétek rendszeresen és meglátjátok mi lesz egy hónap múlva.
A két szerencsétlen odaadta a hálapénzt a kuruzslónak, elültették a zabszemet, locsolták szorgalmasan. Eltelt egy hónap, aztán meglátták, hogy mi lett. Az lett, hogy még a zabszem sem hajtott ki, nem hogy egy Pöttöm Pannájuk lett volna rajta. Persze nem is tett ilyen ígéretet senki.
- Ez nem akármilyen zabszem ám! Tegyétek cserépbe, öntözzétek rendszeresen és meglátjátok mi lesz egy hónap múlva.
A két szerencsétlen odaadta a hálapénzt a kuruzslónak, elültették a zabszemet, locsolták szorgalmasan. Eltelt egy hónap, aztán meglátták, hogy mi lett. Az lett, hogy még a zabszem sem hajtott ki, nem hogy egy Pöttöm Pannájuk lett volna rajta. Persze nem is tett ilyen ígéretet senki.
Ebből az a tanukság, hogy vannak tanulság nélküli, hülye mesék is.
Tessék, azt is tudod, hogy a mese célcsoportjának tagja vagyok.
VálaszTörlésMegtartva inkognitómat, valódi nevemet anagrammában árulom el:
Anagramma.
Ui.: A megfejtés megkönnyítésére megadom az anyja nevét: A.n.: Mag Mara. Úgyhogy Mag Mara sarja vagyok. Maradjunk is ebben a későbbiekre vonatkozóan: Magmarasarj (ha te már csak Sándor)